Year: 1989
Type: article
Abstract: nítása indokolná, hogy tanárja részletekbe men ően magolja be az egyetemen pl. a boliviai Andok vonulatait szerkezet és kor szerint, vagy hogy a vanádium termelésében élenjáró országok sorrendjét tudja (ami ugyebár egy új lel ő hely feltárásával ugyancsak kérész élet ű ismeret).Az anyag el őadása, szájba rágása helyett egyéni munkával, tehát szakirodalom olvasásával, résztémák kidolgozásával kellene a térségi szemléletet, a problémák iránti érzékenységet a megoldásukra való készséget, az önálló gondolkodást, döntéskészséget kialakítani.Amelyik nyugati egyetem ad magára, ott a hallgatók a diploma megszerzéséig már 2-4 publikációval büszkélkedhetnek.Nálunk még az egyetemi doktori disszertációt is elég gyakran egyetlen érdemleges publikáció nélkül meg lehet védeni.Nem használt a földrajz tekintélyének, hogy arcpirítóan gyenge, esetenként még a diplomamunkákkal, szakdolgozatokkal szembeni követelményeket sem teljesít ő értekezésekkel is meg lehetett szerezni a doktori címet más valós, vagy éppen vélt érdemekre tekintettel.Szerz ő ik szerencséje, hogy e fiktív írásos teljesítmények nyomtatásban nem jelentek meg, az egyetemi könyvtárak kézirattárában meg kevesek olvassák el.Messzire vezetne, ha e gondolatot tovább vezetnénk a tudományos min ősítések területére.Mindenesetre a földrajzos egyetemi doktori értekezésekben felmutatott atlagos teljesítmények legfeljebb csak a történelemszakosokéhoz hasonlíthatók.6. Végezetül csak néhány szót az 50-es évekbeni "szaktanácsok" morális meg- ítéléséhez.Még ha mai fejjel kuncogásra is késztethetnek a szubtrópusi kultúrák elterjesztésének lehet őségét a különféle természeti tényez ő k alkalmasságával történt egykori bizonyítások, miel őtt elítélnénk ezeket az embereket, vegyük figyelembe, hogy a politikai prostitúciótól más szakmák, tudományok követ ő i sem voltak mentesek, ha létezni akartak.Az akkori megnyilatkozások őszintesége kb.olyan fokú volt, mint a romániai magyarságtól kikényszerítetteké, akiknek túlnyomó része ma sem tartozik a quislingek közé.POMÁZI ISTVÁN (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium):Miért beteg a magyar társadalomföldrajz?B. P. szerint három "átok" ül a magyar társadalomföldrajzon. Az "átok" szó számomra úgy t ű nik, hogy nem pontosan fejezi ki a helyzetet, mert mintha valamiféle eleve kárhozatra ítéltetést jelentene, holott korántsem "deus ex machina" esete áll fenn.Szerintem az "udvari tanácsosi" szerep még viszonylag jó pozíció lehetne, de sajnos már az sem jellemz ő , hogy túl gyakran egyáltalán valahol is kikérnék a szakma véleményét.Személy szerint az "udvari bolond" szerepét semmilyen körülmények között nem tudnám vállalni, mert ez a hatalom kizárólagos szórakoztatását jelentené, a kelekótya tudós képe már inkább elfogadható és nagyobb tisztességgel vállalható.(Lehet, hogy "lesajnálnak", de legalább autonóm lehetek.)Ha már az udvar szóba került, én inkább a jelen állapotokat egy "baromfiudvarhoz" hasonlítanám néhány "szemétdombbal" és a megfelel ő "kakasokkal".A második "átok" súlya nézetem szerint er ősen vitatható, a társadalomföldraz (és nemcsak a magyar) nem a természetföldrajzból n őtt ki, hanem egy hajdanvolt egységes geográfia Humboldt után szakadt ketté, illetve részekre.Ez a földrajz fejl ődését leegyszer űsítve megfogalmazott tény csak nagyon er ő ltetetten és történelmietlen
Source: Tér és Társadalom
Author: István Pomázi
Language: Hungarian
Subfield: Geography, Planning and Development
Field: Social Sciences
Domain: Social Sciences
Open Access status: bronze
OpenAlex ID: W2885353069