Year: 2020
Type: article
Abstract: Az utolsó athéni történetíró", Laonikos Chalkokondylés enciklopédikus kitekintésű műve, az Apodeixis, világtörténeti jellegénél fogva jóval több, mint a bizánci birodalom hanyatlását és az oszmán törökök felemelkedését bemutató összegzés.A valamikor a XV.század utolsó harmadában keletkezett, tíz könyvből álló remekművében a szerző a fő téma mellett részletes tájékoztatást nyújt jóformán a lakott világ valamennyi részéről, ami az 1298-tól 1463-ig terjedő időszakot illeti.Bár szakirodalmi közhely, hogy Chalkokondylés legfőbb mintája ebből a szempontból, vagyis a világtörténeti szemlélet alkalmazásából is Hérodotos volt -Thukydidés hatásával bizonyos formai tekintetben szintén számolnunk kell 1 -, egyetértünk azzal a kijelentéssel, hogy az első olvasásra is szembetűnő tartalmi és formai párhuzamok azonosítása mellett érdemes lenne az imitatio mélyebb rétegeibe is bepillantást nyernünk.2 Nem feltétlenül az alapkoncepció átvételére (görögség contra barbár [perzsa], illetve "pogány" [török] nép), az egyes történetek, földrajzi leírások, szereplők aligha véletlenszerű hasonlóságára vagy éppen szövegszerű kölcsönzésekre gondolunk tehát, hanem inkább általános szerkesztésbeli, s ezzel összefüggésben világnézeti sajátosságokra, melyek Chalkokondylést szorosabban kötik antik előképéhez, mint saját kortársai többségéhez.Ennek szemléltetésére kiváló eszköz a mindkét szerzőnél nagy számban előforduló néprajzi kitérők elemzése, annál is inkább, mert a Chalkokondylés-filológia kortárs képviselői is megkülönböztetett figyelmet szentelnek ezeknek a leírásoknak (leginkább a saját népükre vonatkozóan), melynek nyomán időnként -véleményünk szerint -helytelen képet alkotnak a szerzőről és művéről.
Source: Antik Tanulmányok
Author: TAMÁS MÉSZÁROS
Institution: Eötvös Loránd University
Language: Hungarian
Subfield: Classics
Field: Arts and Humanities
Domain: Social Sciences
Open Access status: hybrid
OpenAlex ID: W3044448812