Feszültségkapuzott káliumcsatornák kapuzásának vizsgálata modern biofizikai módszerekkel
Year: 2020
Type: article
Abstract: Annak ellenére, hogy a feszültségkapuzott káliumcsatornák (KV) kapuzásának strukturális alapjai, főbb lépesei és szabályozásának alapvető elemei ismertek, a kapuzási folyamat finomhangolását biztosító több tényező a megfelelő módszerek hiányában ezidáig feltáratlan maradt. Munkánk során ezért a KV csatornák aktivációs és C-típusú inaktivációs kapuzásának finomhangolását vizsgáltuk meg két fő kérdés mentén, új módszereket alkalmazva. Kimutattuk, hogy a membrán koleszterin és a 7-dehidrokoleszterin tartalmának emelése jelentősen módosítja a KV1.3 és a KV10.1 csatornák feszültségfüggő kapuzását jellemző egyensúlyi és kinetikai paramétereket. A kételektródás voltage-clamp fluorimetria technikát alkalmaztuk annak kiderítésére, hogy a membrán szterol koncentrációjának növelése az ioncsatorna feszültségszenzor doménjére (VSD) fejti-e ki hatását. Ezzel a technikával követni tudjuk a VSD mozgását az ionáram-mérésekkel egyidőben a kapuzási folyamat alatt a hozzá kapcsolt molekula fluoreszcencia intenzitásának változásán keresztül. Eredményeink azt mutatták, hogy a membrán szteroloknak nincs közvetlen hatása a VSD-re. A VSD és a pórus domén (PD) közötti csatolási apparátusra gyakorolt hatást többek között azzal zártuk ki, hogy a két vizsgált ioncsatorna esetén VSD és PD közötti csatolás különböző, KV1.3 esetén szoros, míg KV10.1 esetén e kapcsolat laza, a membrán szterolok hatása PD működésére viszont hasonló a két csatornában. Következtetésünk tehát, hogy a membrán szterolok elsődleges ioncsatornán belüli célpontja a PD, amit a szterolok hatása a csatorna vezetőképességre is megerősít. A PD egyik kitüntetett szerkezeti eleme az aktivációs kapu (A-kapu), melynek működését állapotfüggő cisztein modifikációs és keresztkötési esszék alkalmazásával vizsgáltuk Shaker-IR csatornán, negatív membránpotenciálokon. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy az A-kapu kinyílását kimutassuk a PD üregébe jutott Cd2+ és az ide stratégiailag beépített cisztein közötti kölcsönhatáson keresztül, ami a csatornán átfolyó áram csökkenésében nyilvánul meg. A módszerrel kimutattuk, hogy a csatorna A-kapujának kinyílása megelőzi a csatorna inaktivációját negatív membránpotenciálokon, azaz az egyensúlyi inaktiváció kialakulása során. A Shaker-IR csatornában a 476 pozícióban elhelyezett cisztein és egy a szomszédos alegységben található hisztidin közötti Cd2+-híd a csatorna A-kapuját nyitott állapotban rögzíti. Kísérleteink során az inaktivált csatornák A-kapuját Cd2+-híddal nyitott állapotban rögzítettük, ekkor a csatorna nem tér vissza az inaktivált állapotából tartós, -120 mV-os hiperpolarizáció mellett sem. Az A-kapu tehát kontrollálja azon negatív membránpotenciálokon végbemenő kapuzási átmeneteket (egyensúlyi inaktiváció, inaktivációból történő visszatérés), melyek a rendelkezésre álló káliumcsatornák számának kritikus meghatározói.
Author: Florina Zákány
Language: Hungarian
Subfield: Molecular Biology
Domain: Life Sciences
Open Access status: green
OpenAlex ID: W3127641309
