Work

Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 38. köt.). Tanulmányok a történelemtudomány köréből = Acta Academiae Agriensis. Sectio Historiae [Tradícionális agrárközösségek, mezőgazdasági szövetkezetek a Kárpát-medencében (19-21 sz.)]

Year: 2011
Type: book
Abstract: PARASZTI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGEK, SZÖVETKEZÉSI FORMÁK"A magyar község, amint már neve is sejtetni engedi, eredetileg közösségekben élőknek egyetemét képezte" -fogalmaz Tagányi a régi magyar községről.1 A középkori, kora újkori községről szóló kézirata A földközösségek története Magyarországon címen, eredetileg a Magyar Gazdaságtörténeti Szemlében publikált tanulmányával egy időben, 1894 tájékán íródhatott.Ennek a jogintézménynek a korai története szorosan kapcsolódott a feudalizmus kialakulásához és megszilárdulásához Európában.Tagányi maga is hivatkozik a földközösség nyugat-és kelet-európai formáit feltáró angol, német, francia és orosz szerzőkre.Cikke végén leszögezi, hogy "a földközösség e hazában még a honfoglalásnál is régibb intézmény." 2 Ebben a körben nem szükséges sok szót pazarolni a földközösség magyarországi és erdélyi történetére, 17-18.századi újjáéledésére a Tisza alföldjén.Mindnyájan jól tudjuk, hogy a polgári korszak nyitánya, a földmagántulajdon kialakulása és megszilárdulása még nem hatott a birtokközösségek ellenében.Hiszen 1853-ban az 1848-as áprilisi törvénykezéstnevezetesen az úrbérrendezést -véglegesítő császári pátens az addig elkülönített vagy azután elkülönítendő legelőket továbbra is osztatlanul hagyni rendelte.A felszabadult jobbágyoknak járó szántókat, réteket, legelőket a parasztok közösségei osztatlanul kapták meg.Azt követően alakultak meg a volt úrbéresek, az ún.telkes gazdák, a házas és házatlan zsellérek független, autonóm gazdasági szervezetei, közöttük az úrbéres és a zsellér legelőbirtokosságok.Hasonló folyamat zajlott le az erdők birtoklásában is.1853 után a földesurak és korábbi jobbágyaik erdeit elkülönítették, de a parasztok erdei, havasai osztatlan közös tulajdonban maradtak és a birtokosok tulajdonjogát -telkük nagyságának arányábanosztatlan eszmei hányad szerint írták be a telekkönyvbe.Később ez volt a kiindulópontja az 1879.évi erdőtörvénynek és nyomában a paraszti erdőbirtokosságok megalakulásának.3 Az erdélyi úrbérrendezésről egy évvel később, 1854-ben kiadott pátens megengedte, hogy a jobbágyok a nekik jutó erdőt maguk között felosszák.Az osztozkodást majd az 1871.LIII.törvény 32.§-a tiltotta meg.Kimondta, hogy a volt úrbéresek számára kihasított erdőrész közösen kezelendő.Erdélyben azonbanmint azt Oroszi Sándortól tudjuk -elvált a vármegyék, a székely közbirtokosságok, a szász községek és a Naszód-vidéki, meg a bánsági román határőrezredek erdőbirtoklásának a gyakorlata.A szász községi erdővagyont a községi lakosok feloszthatatlanul, együttesen birtokolták, a román határőrök utódai viszont 4 OROSZI Sándor 2004.
Author: Petercsák, Tivadar
Language: Hungarian
Open Access status: green
OpenAlex ID: W6998737191
FWCI:
Cites: 10
Cited by:
Related to: 10