Work

Az elitváltás elméleti értelmezései : \nkelet-közép-európai megközelítések

Year: 2003
Type: article
Abstract: Az elitváltás elméleti értelmezéseiKelet-közép-európai megközelítések BEVEZETÉS Az elitelmélet fénykorát éli Kelet-Közép-Európában.A különbözõ iskolák -a marxista osztályelemzés, a weberi szociológia, a funkcionalista társadalmirétegzõdés-kutatás, újosztály-elmélet stb.-kutatói a gyors ütemû politikai és társadalmi változásokat kezdték elemezni, de sokan közülük csakhamar az elitközpontú kutatásoknál kötöttek ki.Az újabb elitkutatások egyik jellegzetes ismérve az elitek átalakulására fektetett nagy hangsúly, mivel a kutatók az elmúlt évtizedben elsõsorban a társadalmi változással foglalkoztak.A statikusabb "kremlinológia" és "szovjetológia" (vö.Taras 1992) évtizedei után a politikai rendszerek kutatóinak is paradigmát kellett váltaniuk, hiszen a teljes társadalmi, politikai és gazdasági rendszer hirtelen megváltozott.Természetesen annak elitjeivel együtt.Így -kis túlzással -azt is állíthatjuk, hogy az elitkutatásokra irányuló figyelem annak a "tranzitológiában" és a "konszolidológiában" játszott szerepe következtében nõtt (Schmitter 1995).A kutatók nagy része egyetért abban, hogy a demokratikus átmenet elitek által vezetett folyamat volt.Különösen az 1990-es évek elején tartotta magát az a nézet, mely szerint megbízható demokráciát csakis az elitek képesek létrehozni, ez a tömegektõl nem várható el.Vajon miért vált az elitizmus ily népszerûvé?Az elitista iskola kezdetben úgy tekintett a demokráciára és az elithatalomra, mint két párhuzamosan létezõ, ugyanakkor egymással ellentétes jelenségre.Michels szerint (1915) az elitoligarchizáló hajlamai miatt -elkerülhetetlenül "megrontotta" ELMÉLETEK ÉS MÓDSZEREK
Author: Bozóki, András
Language: Hungarian
Open Access status: green
OpenAlex ID: W7054856770
FWCI:
Cites: 62
Cited by:
Related to: 10