Year: 2026
Type: dissertation
Abstract: kundetti_353_25 párhuzamot mutat, beleértve az impulzivitást, a kényszeres vonásokat és az obszesszívkompulzív tüneteket, azonban korábban egyetlen kutatás sem vizsgálta a végrehajtó funkciók és a munkafüggőség kapcsolatát.A munkafüggők mentálisan nehezen szakadnak el a feladataiktól, obszesszív módon dolgoznak, fokozott kontrolligény és delegálási nehézség jellemzi őket (Clark és mtsai., 2016; Schaufeli és mtsai., 2008; van Wijhe és mtsai., 2011).Mivel azonban a munkafüggőség és a végrehajtó funkciók kapcsolatát egyetlen empirikus vizsgálat sem tárta fel, célunk volt e jelentős hiányosság pótlása volt, megalapozva ezzel a zavar neurokognitív és biológiai megértését.A különböző viselkedési addikciókhoz -például szerencsejáték zavar, videójáték zavar, kényszeres vásárlás -egyértelműen kapcsolódnak bizonyos személyiségvonások, így a magas neuroticizmus, impulzivitás, negatív affektivitás és alacsony lelkiismeretesség, valamint az alacsony önértékelés (Chew, 2022; Ertl és mtsai., 2018; Maclaren és mtsai., 2011).Hasonlóképpen a munkafüggőség esetében a korai elméletek és empirikus eredmények a kényszerességet, a perfekcionizmust, valamint a törékeny önértékelést emelik ki, amelyek a munka túlzott elköteleződésével, obszesszív gondolkodással és fokozott teljesítményigénnyel párosulnak (Clark és mtsai., 2016;Oates, 1971;Porter, 1996;Robinson, 2007).A munkafüggőség személyiségvonásai részben a Big Five dimenziókra, részben ritkábban vizsgált jellemzőkre -mint az "A típusú" személyiség, nárcizmus, vonásszorongás vagy obszesszivitás -is kiterjednek, amelyek az önértékelés külső teljesítményhez kötésével és a kontrollorientációval összefüggésben növelhetik a rizikót (Friedman & Booth-Kewley, 1987; Holahan és mtsai., 2005; Smith és mtsai., 2016).Korábbi metaanalízisek (Clark és mtsai., 2016; Patel és mtsai., 2012) ugyan kimutatták a munkafüggőség mérsékelt kapcsolatát a perfekcionizmussal, negatív affektivitással és bizonyos Big Five dimenziókkal, ám módszertani korlátok -például szűk mérőeszköz-használat, nem teljes személyiségdimenziók bevonása és moderátorelemzések hiánya -miatt egy új metaanalízis szükséges.Egy kutatásunk célja volt egy friss, átfogó metaanalízis elvégzése, minden releváns személyiségvonás és a munkafüggőség kapcsolatának feltérképezésével, moderátorelemzésekkel kiegészítve.A munkafüggőség és a személyiségvonások kapcsolatának vizsgálatában további jelentős hiányosság mutatkozik, mivel reprezentatív, lakossági mintán végzett kutatások alig állnak rendelkezésre.Egyetlen ilyen vizsgálat Andreassen és munkatársai (2014) révén készült, amely a norvég felnőtt lakosság körében mutatta ki, hogy a munkafüggőség gyenge pozitív kapcsolatban áll a neuroticizmussal és a nyitottsággal, gyenge negatív kapcsolatban a lelkiismeretességgel, míg más személyiségjegyekre vonatkozó adatok hiányoznak.Ezen felül a longitudinális vizsgálatok száma is korlátozott: mindössze három ilyen kutatás készült, amelyek közül kettő a Big Five dimenziókra fókuszált, és részben alátámasztotta a neuroticizmus és bizonyos perfekcionizmus-formák prediktív szerepét a munkafüggőség kialakulásában vagy fenntartásában (Andreassen, Bjorvatn és mtsai., 2016; Atroszko és mtsai., 2016; Falco és mtsai., 2020).Az eddigi longitudinális kutatásokat azonban jellemzi, hogy nem mérték a munkafüggőség szempontjából kulcsfontosságú vonásokat, mint az önértékelést vagy a nárcizmust, rövid utánkövetési időszakokra korlátozódtak, és nem alkalmaztak személyközpontú megközelítést, amely a különböző időbeli trajektóriák -például a krónikusan munkafüggő személyek -vizsgálatára alkalmas lenne.E hiányosságok fényében kutatásunk célja volt egy reprezentatív felmérés és egy hosszabb távú longitudinális vizsgálat megvalósítása.Utóbbiban a munkafüggőség és a legrelevánsabb személyiségjegyek közötti kapcsolatokat személyközpontú elemzéssel, négyéves utánkövetéssel vizsgáltuk, így pótolva a korábbi kutatások hiányosságait.A munkafüggőség elméletei és empirikus kutatások azt jelzik, hogy a zavarban mélyen gyökerező személyiségvonások és -szerkezetek is szerepet játszanak (Oates, 1971;Machlowitz, 1980;Porter, 1996;Robinson, 2007).Bár a szervezetpszichológiai, kognitív-viselkedéses és motivációs megközelítések dominálnak, a pszichodinamikus szemlélet, amely az érzelmi kundetti_353_25 1. ábra.A doktori értekezés keretében kapott összefüggések sematikus ábrája
Author: Kun, Bernadette
Language: Hungarian
Subfield: Social Psychology
Field: Psychology
Domain: Social Sciences
Open Access status: green
OpenAlex ID: W7167183816
