Work

Magyar Filozófiai Szemle = Hungarian Philosphical Review 68

Year: 2024
Type: article
Abstract: Immanuel Kant még úgy vélte, hogy a filozófiai vizsgálódás fő irányai végső soron egyetlen kérdésben futnak össze: "Mi az ember?" (Kant 1821.14).Az, hogy a diszciplína legtöbb kortárs művelője vitatná ezt a kijelentést, már csak azért is valószínű, mert kevesen gondolják úgy, hogy lehetséges egyáltalán tartalmilag, a tárgya tekintetében meghatározni a filozófiát.De még ha el is tekintünk a diszciplína önértelmezési nehézségeitől, arra azért felfigyelhetünk, hogy a Kant által megfogalmazott kérdést a kortárs gondolkodás jobbára fel sem teszi.A "Mi az ember?" kérdés persze mást jelent 2024-ben, mint a 18. század végén.Amenynyiben egyáltalán megfogalmazódik, a kérdés ma óhatatlanul az elevenség, a biológiai élet egy formájára irányul.Ezzel vezérfonalul szolgál a filozófiai egyik ága, a filozófiai antropológia számára, amely a kulturális antropológia tudományától eltérően nem a történelmileg és kulturálisan meghatározott életformák sokféleségét, hanem az általában vett emberi életforma sajátosságait vizsgáljapontosabban vizsgálná, ha ez a vizsgálódási irány nem volna szinte tökéletesen mellőzött.1 A kortárs filozófia ugyanis többnyire egyszerűen adottnak veszi az emberi lényt, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a természetben előforduló sokmillió életforma egyikéről van szó.Azok az irányzatok viszont, amelyek orvosolnák ezt a vakfoltot, hajlamosak az ellenkező végletbe esni, és tagadni azt, hogy az emberi életforma bármilyen értelemben egyedülálló és kitüntetett figyelmet érdemel.Ezért könnyen támadhat az a benyomásunk, hogy csak a * A jelen tanulmány a 2022.november 29-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetben tartott előadásom kibővített változata.Köszönöm Gömöri Mártonnak, Gyenis Balázsnak, Hartl Péternek, Mester Bélának, Németh Attilának, Schmal Dánielnek, és Timár Andreának az előadáshoz fűzött észrevételeiket, valamint a két anonim lektornak a kézirathoz fűzött megjegyzéseiket.1 Amint arra Odo Marquard (1995.145-146) rámutat, a kulturális antropológia és a filozófiai antropológia elkülönülése maga is kulturálisan meghatározott.Az előbbi a korai modernitás francia és angol szerzői által művelt moralisztikában gyökeredzik, vagyis az emberi életvilágok és szokások hétköznapi tapasztalatra támaszkodó tanulmányozásában, míg a filozófiai antropológia német nyelvterületen alakult ki, ahol az ember a 16. századtól kezdve az Anthropologie címszó alatt inkább tudományos vizsgálódás tárgyát képezte.9 Az elköteleződés szerepéről a tudományos megismerésben lásd Polányi 1958.59-65.Az emberi életformánkra vonatkozó tudásunk nem-empirikus jellegéről lásd Thompson 2004.
Language: Hungarian
Open Access status: green
OpenAlex ID: W7209759668
FWCI:
Cites: 137
Cited by:
Related to: 10