Work

Humán Innovációs Szemle 17.

Year: 2026
Type: article
Study design: Observational Study
Abstract: AbsztraktHa tte r: Az 50 e v feletti koroszta ly szubjektí v jo lle te egy olyan pszicholo giai konstruktum, dinamikusan va ltozo a llapot, amelyet to bb ku lso e s belso te nyezo alakí t.A reziliencia egy olyan ke pesse g, amely segí ti az egye nt a megterhelo tapasztalatok sora n a pozití v adapta cio ban e s megku zde sben.Ce lkitu ze s: Kutata sunkban a jo lle t e s reziliencia o sszefu gge seit vizsga ljuk az o tven feletti koroszta lyban.Ezen ke t psziche s te nyezo e s ku lo nbo zo demogra fiai jellemzo k o sszefu gge seit szerettu k volna felta rni magyar minta n.Mo dszer: A kutata sban 410 fo vett re szt.A re szve tel krite riuma az 50.e lete v beto lte se volt.A demogra fiai adatokra vonatkozo ke rde seket ko veto en a szubjektí v jo lle tet a WHO Jo l-le t Ke rdo í vvel (WBI-5) vizsga ltuk, mí g a reziliencia me re se re a Connor-Davidson Reziliencia Ke rdo í vet (CD-RISC) haszna ltuk.Eredme nyek: Va rakoza sunknak e s a szakirodalomnak is megfelelo en beigazolo dott, hogy a reziliencia e s a jo lle t szintje o sszefu gge st mutat, azaz mine l reziliensebb valaki ido sebb korra, anna l magasabb a jo lle te nek szintje.Ezen kí vu l me g to bb fontos o sszefu gge sre is ra mutattunk mindke t psziche s te nyezo kapcsa n.Ezek ko zu l kiemelne nk azt, hogy a sok mozga s kihata ssal van a jo lle tu nkre.Ko vetkeztete s: Eredme nyeink megero sí tik azt a koncepcio t, hogy ku lo no sen fontos ido sebb korban is foglalkozni saja t testi e s lelki ege szse gu nkkel.Nem lehet soha ele gge elcse pelt az "e p testben e p le lek" szo la s.Kulcsszavak: menta lis ege szse g, szubjektí v jo lle t, reziliencia, fizikai aktivita s, kapcsolati ele gedettse g I. Háttér Az 50 plusz korosztály az egészségtérképenHa az ege szse gre u gy tekintu nk, mint egy megatrendre, amely meghata rozza a mai e letstí lusunkat e s egyu ttal az ege sz e letu nket a thatja, akkor azt la thatjuk, hogy az ege szse ggel valo folyamatos foglalkoza s az ege szse gro l alkotott tuda sunk gazdagoda sa t eredme nyezi.A COVID-19 vila gja rva ny o ta tapasztaljuk, hogy a fizikai ege szse g mellett a menta lis e pse g is kulcsfontossa gu ero forra ssa va lt mindenki sza ma ra.A jo vo orienta lt fo kuszu gondolkoda s az ege szse gro l hangsu lyt helyez a szeme lyes integrita s mego rze se re.Az ido sek fizikai e s menta lis ege szse ge pedig to bb ke rde st vet fel, segí tik az egye nt abban, hogy u gy e rezze, e rdemes e lni.Gazdasa gi felte telek diskurzusa ban a jo lle t az e letmino se g a tfogo megjelo le seke nt jelenhet meg.A szubjektí v jo lle t ha rom komponense a pozití v e rzelmek jelenle te, a negatí v e rzelmek hia nya e s az e lettel valo ele gedettse g.Mí g az elso ketto a hedonikus megko zelí te st ko veti, mely szitua cio s helyzetekto l van befolya solva e s az egyensu lyra to rekszik, addig az e lettel valo ele gedettse g az eudaimonia megko zelí te sbo l ered (Diener, 2000).Azonban fontos megjegyezni, hogy a negatí v e rzelmek cso kkente se nem felte tlenu l jelenti a pozití v e rzelmek megjelene se t, emellett jo fizikai ege szse g esete n is e rezheti az egye n maga t szomoru nak.A szubjektí v jo lle t atto l fu gg, hogy az egye n hogyan e rte keli e s tapasztalja saja t e lete t e s annak mino se ge t, eza ltal egy dinamikusan va ltozo a llapot, melyet az aktua lis eseme nyek e s gondolatok befolya solnak.A fe rfiak e s no k szubjektí v jo lle te t vizsga lo kutata sok elte ro eredme nyeket mutatnak.Batz e s Tay ( 2018) kutata sa nak ce lja ku lo nbo zo szubjektí v jo lle tet e s nemek ko zti ku lo nbse get vizsga lo elemze sek o sszegze se e s o sszehasonlí ta sa volt, mely a ltal meghata rozta k azt, hogy vajon mi okozza ezt az inkonzisztencia t.Arra a ko vetkeztete sre jutottak, hogy nincs sza mottevo en szignifika ns ku lo nbse g a nemek ko zti a ltala nos szubjektí v jo lle tben (Batz-Tay, 2018).Sza mos te nyezo van o sszefu gge sben a szubjektí v jo lle ttel.Hata ssal van ra az e letkor, csala di a llapot, szubjektí v ege szse g, o ne rte kele s, e lettel valo ele gedettse g e s a kontroll me rte ke (Diener, 1984).Emellett negatí van korrela l a szoronga ssal, depresszio val, reme nytelense ggel, e s pozití van az e let e rtelme vel (Susa nszky et al., 2006).Ku lo nbo zo szeme lyise gvona sok, mint pe lda ul az extraverzio e s neuroticizmus, o sszefu ggnek az egye n szubjektí v jo lle te vel (Diener, 1984).Ku lo nbo zo e letkori helyzetekben elte ro megpro ba ltata sok e rik az egye nt.Az 50.e lete vet ko veto en egyre inka bb tudatossa va lhat az a gondolat, hogy ve ges a ha tramaradt e letszakasz, felero so dhet az elmu la s gondolata, emellett felle phetnek e letkorral o sszefu ggo ege szse gu gyi kihí va sok, valamint az ido skorhoz ta rsulo vesztese gek Emiatt a figyelem jobban a jo vo re koncentra lo dhat, fontos lesz az eddig el nem e rt ce lok teljesí te se, vagy a mu lton valo elme lkede s jo n elo te rbe (Shook et al., 2017).Mindke t esetben ha tte rbe szorulhat az itt e s most mege le se.Ez szoronga st, e lettel valo ele gedetlense get genera lhat, ami a szubjektí v jo lle t cso kkene se t eredme nyezheti (Wang et al., 2021).Azonban a mindfulness e s a reziliencia me rte ke o sszefu gge sbe hozhato az 50 e v feletti szeme lyek ko re ben felmeru lo megterhelo eseme nyek e s informa cio k feldolgoza sa val, mege le se vel, ami pozití van hathat a szubjektí v jo lle t me rte ke re.A bo lcsesse ggel kapcsolatos kutata sok ra vila gí tottak arra, hogy a menta lis ege szse g, a pozití v affektí v a llapot e s az e letele gedettse g egyma sra hato pozití v te nyezo kke nt e rtelmezheto k.Emellett a depresszio e s a negatí v e rzelmek alacsonyabb szintje pozití van befolya solja az ido sebb koroszta ly szubjektí v jo lle te t.Vagyis az ido sebb popula cio szubjektí v jo lle te t alapja ban ve ve olyan psziche s ero forra sok segí tik elo , mint a megku zde si ke pesse gek, az o nhate konysa g, illetve az affektí v rugalmassa g Ezen konstruktumok mindegyike megfigyelheto en a jo lle t fenntarta sa t szolga lja megpro ba ltata s esete n.Az ido sebb genera cio ko re ben a ku lso ta mogata s (ta rsas ta mogatottsa g) e s a belso ero forra sok (bo lcsesse g, reziliencia) egyu ttve ve hatnak a szubjektí v jo lle tre.A bo lcsesse gro l szo lo kutata sok alapja n felte telezhetju k, hogy a bo lcsesse g ha rom fo komponensbo l e pu l fel: affektí v, kognití v e s reflexí v komponensek.Ezen faktorok ko zvetetten hatnak az egye n szubjektí v jo lle te re aza ltal, hogy megero sí tik a reziliencia segí tse ge vel a cselekvo ke pesse get e s A reziliencia alapveto en egy olyan dinamikus folyamat, mely a pozití v adapta cio t foglalja maga ba, valamint azon ke pesse get, mely a ltal az egye n ke pes a menta lis ege szse ge t fenntartani vagy visszaszerezni megterhelo eseme nyek a te le se sora n (Herrman et al., 2011).Ko zponti ke rde se, hogy az egye nek hogyan ke pesek ellena llni ku lo nbo zo megterhelo tapasztalatoknak, ane lku l, hogy a fizikai vagy menta lis fejlo de su k romoljon (Herrman et al., 2011).A mai tudoma ny megfogalmaza sa alapja n a reziliencia egy olyan ke pesse g, mely a megterhelo eseme nyeket ko veto en leheto ve teszi a norma lis mu ko de shez valo visszate re st e s alkalmazkoda st, cso kkenti a stressz hata sait e s a va ltoza s adaptí v megku zde se ben segí t Ezen esetlegesen megterhelo folyamatok sora n ve do e s megku zde si ke pesse gke nt mu ko dik, amely a ltal az egye n ke pes az u j kihí va sokkal szembeni megku zde sre, va ratlan vagy traumatikus eseme nyek a tve szele se re A reziliencia nem minden szitua cio ban e s ko rnyezetben egyforma, ido specifikus, e s nem felte tlenu l van jelen minden e letteru leten (Herrman et al., 2011).Sza mos te nyezo befolya solja a reziliencia me rte ke t az egye nben, melyek a ko vetkezo ke ppen csoportosí thato ak: szeme lyes faktorok, mint a szeme lyise gvona sok, e nhate konysa g, o ne rte kele s; biolo giai faktorok, mint az agy fele pí te se e s fizikai tulajdonsa gai, genetikai adottsa gok; ko rnyezeti te nyezo k, mint a szocia lis ta mogata s, biztonsa gos szu lo i ko to de s (Herrman et al., 2011).Szocia lis ta mogata s legfo ke ppen a ko zeli csala dtagokat, bara tokat e s pa rkapcsolatot foglalja maga ba.A reziliencia vizsga lata sora n to bb kutata s is azt tala lta, hogy a fe rfiakna l magasabb a reziliencia me rte ke, mint a no kne l (Zubair et al., 2018).Ezt a fe rfiak hate konyabb megku zde si strate gia ival magyara zta k, valamint azzal, hogy a no k gyakrabban szembesu lnek negatí v hata sokkal, amelyek cso kkenthetik reziliencia jukat (Zubair et al., 2018).Connor e s Davidson (2003) kutata sukban nem tala ltak nemi ku lo nbse geket.A reziliencia magas me rte ke segí ti az egye nt a sikeres alkalmazkoda sban, no veli az e rzelmi a llo ke pesse ge t, emellett az ilyen ember pozití v proble mamegoldo ke pesse ggel, rugalmassa ggal, tala le konysa ggal, szí vo ssa ggal rendelkezik, e s lelkesede ssel fordul az e let fele , melynek e rtelmet tud tulajdoní tani (Cruwy et al., 2019).Emellett magasabb lelki egyensu lyt, a ltala nos fizikai e s lelkia llapotot tesz leheto ve , cso kkenti az e szlelt stresszt, szoronga st, a se ru le kenyse g foka t Sza mos o regede ssel ja ro nehe z e lethelyzettel kell szembesu lni az ido s koroszta lynak, mint a nyugdí jba vonula s, alacsonyabb anyagi beve tel, szocia lis izola cio e s rosszabb fizikai e s menta lis ege szse g, í gy a reziliencia sza mukra nagy ta mogato funkcio t tud beto lteni, ami segí ti a sikeres o regede si folyamatot.A magasabb rezilienciaszint hozza ja rul a jobb menta lis e s fizikai ege szse ghez, e lettel valo ele gedettse ghez).Eza ltal a reziliencia o sszekapcsolhato a szubjektí v jo lle t fogalma val, a szubjektí v jo lle t egyik bejo slo te nyezo je.Mak e s munkata rsai (2011) kutata sukban a reziliencia e s az e lettel valo ele gedettse g ko zo tti o sszefu gge st vizsga lta k, e s azt a mega llapí ta st tette k, hogy a rugalmas ellena llo ke pesse g fokozza a jo lle t me rte ke t
Field: Psychology
Open Access status: green
OpenAlex ID: W7210180663
FWCI:
Cites: 127
Cited by:
Related to: 9