Strengths in Education: The Application and Developmental Opportunities of Character Strengths in the School Context
Year: 2026
Type: article
Abstract: Célkitűzés: Az értekezés központi témája a karaktererősségek vizsgálata, valamint a karaktererősségek és a jóllét kapcsolatának feltárása. A kutatások elsődleges célcsoportját a pedagógusok alkották. A kutatás megkezdésekor nem állt rendelkezésre validált, magyar nyelvű mérőeszköz a karaktererősségek mérésére, ezért az értekezés egyik alapvető célja a VIA-IS-M kérdőív magyar validálása, valamint faktorszerkezetének elemzése volt. A további célkitűzések közé tartozott a pedagógusok karaktererősségei és munkahelyi jólléte közötti összefüggések feltárása, a munkahelyi erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatásának vizsgálata, valamint egy karaktererősségekre épülő pozitív pszichológiai intervenció hatásvizsgálata pedagógusmintán. Módszerek, eredmények: Az értekezés négy empirikus kutatás eredményeit foglalja össze. Az első empirikus vizsgálat célja a VIA-IS-M kérdőív magyar nyelvű validációja volt, ami során négy adatfelvételt végeztünk, összesen 1867 fő részvételével. Az eredmények alapján a VIA-IS-M kérdőív megfelelő megbízhatósági és érvényességi mutatókat mutatott, háromfaktoros megoldás illeszkedett az adatokra, összegségében alkalmasnak bizonyult a karaktererősségek mérésére felnőtt mintán. Az értekezés második empirikus vizsgálatában a pedagógusok karaktererősségeit, munkahelyi jóllétét és kiégését mértük fel. A mintát összesen 264 alap- és középfokú intézményben dolgozó pedagógus alkotta (Mkor = 47,69; SDkor = 9,42). Az eredmények szerint a karaktererősségek többsége szignifikáns, pozitív kapcsolatban állt a munkahelyi jóllét különböző aspektusaival, különösen a Remény és a Vitalitás emelkedett ki. A munkahelyi jóllét alskálái alapján Ward-féle hierarchikus klaszteranalízissel négy pedagóguscsoportot különítettünk el, a klaszterek között szignifikáns különbség mutatkozott a karaktererősségek és a kiégés szintjében. Mediációs elemzés alapján a Remény és a Vitalás közvetve és közvetlenül a munkában átélt pozitív érzelmeken keresztül csökkentette az érzelmi kimerülést. A harmadik vizsgálat a munkahelyi erősséghasználat mérésére irányult. Mivel magyar nyelven nem állt rendelkezésre kérdőív az erősséghasználat mérésére, a vizsgálat keretében sor került a Munkahelyi Erősséghasználat Kérdőív validációjára is. A kutatásban összesen 334 fő vett részt (Mkor = 40,93; SDkor = 11,15), az erősséghasználat mellett munkahelyi jóllétet, kiégést, munkába való bevonódást és munkával való elégedettséget mértünk fel. Az eredmények rámutattak arra, hogy az erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatása pozitív kapcsolatban áll a munkahelyi jólléttel, valamint negatív kapcsolatban a kiégéssel. A mediációs elemzések szerint az erősséghasználatra vonatkozó viselkedés közvetlenül és közvetett módon a munkában észlelt stressz csökkentésével pozitív hatást gyakorol a teljesítményre. A dolgozat záró empirikus fejezetében egy karaktererősségek alkalmazására irányuló online intervenció hatásvizsgálatát végeztük el. 78 pedagógus (Mkor=46,74; SDkor=7,86) vett részt a kutatásban, akiket random módon kísérleti és kontroll csoportba osztottunk. A preteszt mérés során felmértük a résztvevők karaktererősségeit, munkahelyi jóllétét, munkahelyi erősséghasználatát, valamint a munkában észlelt stressz szintjét. A kísérleti csoport négy héten keresztül heti két feladatot kapott, amelyek a karaktererősségek tudatosítására, feltárására és a jellegzetes erősségek alkalmazására irányultak. A kevert mintás varianciaanalízis eredményei alapján az intervenció hozzájárult a kísérleti csoportba tartozó pedagógusok észlelt munkahelyi stresszszintjének stabilizálásához, miközben a kontrollcsoport esetében az idő előrehaladtával jelentős stresszszint-növekedés következett be. Következtetések: Jelen értekezés több szinten gazdagítja a hazai, karaktererősségekkel kapcsolatos empirikus ismereteket, különös tekintettel a karaktererősségek mérésére, a jólléttel való összefüggéseik feltárására, valamint a pedagógusmintán végzett vizsgálatokra. A disszertáció egyik legjelentősebb módszertani hozzájárulása a VIA-IS-M kérdőív magyar nyelvű validációja volt. Újszerű megközelítésként jelenik meg a pedagógusok kiégésének és karaktererősségeinek együttes vizsgálata, amelyben a Remény és a Vitalitás kiemelt szerepet játszott. További új elem a munkahelyi erősséghasználat és annak észlelt szervezeti támogatásának vizsgálata hazai mintán, amely az eredmények alapján hozzájárul a munkahelyi jóllét növeléséhez és a kiégés csökkentéséhez. A pedagógusok számára kidolgozott, karaktererősségekre épülő intervenció pedig olyan tapasztalatokat és szempontokat tárt fel, amelyek a jövőbeni kutatások és gyakorlati beavatkozások kiindulópontjaként szolgálhatnak.
Author: Molnár, Adrienn
Language: English
Subfield: Social Psychology
Field: Psychology
Domain: Social Sciences
SDG: Quality education
Open Access status: green
OpenAlex ID: W7222855459