Year: 2014
Type: book-review
Abstract: Á l l a mé s J o g t u d o m á n y • L V. é V f o L ya m • 2 0 1 4 • 4 .s z á m • 9 7 -1 1 4 Láncos Petra Lea: nyeLVPoLitika és nyeLVi sokszínűség aZ EuRÓpaI uNIÓbaN (BudaPest: Pázmány Press 2014) 295."a szabad intézmények létrejötte szinte elképzelhetetlen egy olyan országban, mely több, különböző nemzetiségből áll.az olyan emberek, akik között nincs semmiféle összetartozás-tudat; különösen, ha különböző nyelveken beszélnek és olvasnak, nem jöhet létre az a köznyilvánosság, mely egy működőképes képviseleti demokráciában nélkülözhetetlen" -idézi John Stuart millt 1 könyvében Láncos Petra Lea (76.o.).a többszintű kormányzással, vagy éppen a föderalizmussal foglalkozó társada lom tudományi irodalomban régóta közhelynek számít, hogy alapvető különbség van az egynyelvű (vagy legalábbis a többnyelvű, de a beszélt nyelvek szerint nem szegregálódott) és a több szétváló nyelvi egységből felépülő föderációk között: utóbbiakban a magasabb szintű kormányok általában kevesebb feladatot látnak el, mint az előbbiekben.2 mivel napjainkban már a jogtudományban is megjelentek az eut a föderális országokhoz hasonlító modellek 3 (ezek a politikatudományban, a közgazdaságtanban már régóta ismertek), így roppant fontos kérdés, hogy az eu nyelvi sokszínűségének hatásait is elemezzük.Ez a nyelvpolitika és a jogi szabályozás roppant sok oldalát elemző kötet mindenképpen megkerülhetetlen lesz a téma további feldolgozásai során -tegyük hozzá, nem csak magyarul, vélhetően egy angol kiadásával is ez lenne a helyzet.a kötet ugyanis hangsúlyában eltér a társtudományokban (angol nyelven) megjelenő policyelemzésektől: ott a kérdés inkább az, hogy miként hat a nyelvi sokszínűség az unió működésére, politikájára, itt azonban a fordítottja, vagyis az, hogy miként hat az uniós szabályozás és politika erre a nyelvi sokszínűségre.(Ha tetszik: a nyelvi sokszínűséget nem magyarázó, hanem függő változóként kezeli.)az alábbi bemutatás pozitívan elfogult.ez -a témaválasztást és a feldolgozás módszerét (a társtudományok eredményeinek beemelését) leszámítva -két elemnek köszönhető.csak dicsérni lehet azt a gyakran a policyelemzésekből is hiányzó elemet, hogy a szerző állásfoglalásai során nem feledkezik meg az adott célkitűzés vagy az ajánlott eszköz árnyoldalairól sem.másrészt, ezen ajánlások megfogalmazása, vagy éppen a normatív elemzések kapcsán egyértelműen megfogalmazza, hogy milyen etikai alapokra támaszkodik, sőt ezeknek (politika)filozófiai megvédésére is vállalkozik.álláspontjának sarokköveit nyelvféltésként (a létező nyelvek védelmének hangsúlyozásaként) és multikulturalizmusként definiálhatjuk.
Author: Ákos Szalai
Language: Hungarian
Field: Social Sciences
Domain: Social Sciences
Open Access status: green
OpenAlex ID: W2298401488