A jövő fenntartható városai
Year: 2019
Type: article
Abstract: A közelség különböző dimenzióinak a tudásáramlásban betöltött jelentőségét vizsgáló szakirodalmi háttérre építve és az ágens alapú modellezés módszertanát felhasználva a szerzők létrehoztak egy modellt, amely alkalmas arra, hogy szimulálja a magyar gyors növekedésű vállalatok (gazellák) tudáshálózatának alakulását. A tanulmányban bemutatott ágens alapú modell nemcsak a közelség/távolság különböző típusainak tudáshálózatra való hatását képes megragadni, hanem a társadalmi távolság dinamikus változását is magában foglalja. A felhasznált adatok a magyar high-tech gazellák ego-hálójának kérdőíves felméréséből származnak, aminek előnye, hogy közvetlenül mérhetőek az innovációs kapcsolatok, így mind a formális, mind az informális együttműködések bevonhatók az elemzésbe. Az ágens alapú szimuláció paramétereit a szerzők részben egy ökonometriai modell segítségével határozták meg, amelynek eredményei alapján a földrajzi, a társadalmi és a technológiai távolság is hatással van az innovációs célú együttműködések létrejöttére. A várakozásoknak megfelelően az eredmények azt mutatták, hogy minél közelebb állnak egymáshoz a szervezetek a különböző dimenziók szerint, annál nagyobb eséllyel fognak együttműködni. A vizsgált közelségtípusok közül egyedül az intézményi közelség pozitív hatása nem bizonyult szignifikánsnak. Az ágens alapú modellel végzett szakpolitikai szimuláció rámutat arra, hogy ha egy sikeres vállalkozásfejlesztési program hatására új cégek lépnének be egy olyan ágazatba, amely a térség intelligens szakosodási irányához tartozik, akkor az a tudáshálózat sűrűségét is jelentősen növelné.
Source: Területi Statisztika
DOI: 10.15196/ts590405
Author: István Pomázi
Institution: University of Applied Science Budapest
Language: Hungarian
Subfield: Economics and Econometrics
Domain: Social Sciences
Open Access status: diamond
OpenAlex ID: W2964589394