Year: 2020
Type: article
Abstract: A 2010-es évek második felének szerb irodalomtudományában a Miroslav Krleža életműve iránti érdeklődést a Gradac című folyóirat tematikus száma mellett a Krležát több évtizede kutató horvát tudós és lexikográfus, Vlaho Bogišić 2016-ban Újvidéken megvédett doktori értekezése jelzi. Bogišić disszertációjában kifejti, Krleža szerb írónak is tekinthető, hiszen műveivel, pozíciójával és kapcsolataival olyan befolyást gyakorolt a szerb irodalomra, melyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni. Bori Imre 1976-os Krleža-monográfiájában pontosan meghatározza az életmű magyar vonatkozásait: a Krleža eszmei fordulatát elbeszélő Hodorlahomor, a nagy című novellát Ady Ős-Kaján-képzetével hozza összefüggésbe; az 1930-as Ady-esszét pedig azok közé az egykorú írások közé sorolja be, melyekben Krleža irodalomszemléletét fogalmazta meg. A dolgozat egyfelől Bori Imre monográfiájának gondolatmenetét mutatja be és értékeli, másfelől azt bizonyítja, hogy a horvát író művének magyar elemei nem tárgyalhatók kizárólag a Monarchia-irodalom keretében, a Zára aranya és ezüstje című esszében a mediterrán térség harmadik komponenséről megfogalmazott elképzelés ugyanis a múlt század hatvanas éveinek fiatal vajdasági irodalmában közvetlen visszhangra talált.
Source: Hungarológiai Közlemények
Author: Csilla UTASI
Language: Hungarian
Subfield: Literature and Literary Theory
Field: Arts and Humanities
Domain: Social Sciences
Open Access status: diamond
OpenAlex ID: W3094861900
