Year: 2018
Type: article
Abstract: Történelmi alkotmány és Szentkorona-tan I. Jelenkor: Derogativ és affirmativ Szentkorona-eszmék Amióta 1931-ben megjelent Eckhart Ferencnek az új történeti irányzatot, a szellemtörténetet bemutató Hóman Bálint által szerkesztett kötetében Jog-és alkotmánytörténet című tanulmánya 2 , s utána parlamenti interpellációt kiváltó, részint közéleti, részint tudományos vita keletkezett, melynek nyomán a magyar scientific community két nagy tekintélyű rétege, egyrészt a közjogászok, másrészt a történészek összecsaptak egymással, egészen a legutóbbi időkig nincs béke a magyar történeti közjog és benne a Szentkorona-eszme két tábora között.Az egyik tábor a magyar közjog európai egyedülállóságát és benne a Szentkorona-tanét affirmálja, míg a másik tábor annak derogációját hirdeti rámutatva a magyar közjog közönséges európai jogba illeszkedő mivoltára.Ez az ellentét ideológiai szintre terelődik és a magyarság sorskérdéseibe ágyazódik.Míg az affirmálók a magyar nemzet különösségét, az európai jogfejlődésben elkülönült, és a magyar nép egyedüli közjogi orientációját állítják már a honfoglalás előttől napjainkig, addig a derogatív oldal ezt mint romantikus nacionalista, irredenta, irracionális beállítódást bélyegzi meg.A két tábor vitájának 3 , amiben Eckhart Ferenc még letette az asztalra A szentkoronaeszme története című 1941 című munkáját 4 , a történelem vetett véget, amikor is az ötvenes évek történelmi materialista beállítódása lényegében Eckhartnak adott igazat, mivel a Rákosi korszakban, amikor Magyarország utolsó csatlósként el kellett, hogy viselje a párizsi békeszerződésben a trianoni béke megújítását, amikor a Horthy-fasizmus lett a jelszó a politikában és a történettudományban is, és az irredentizmus szitokszóvá változott, comme il faut lett egy olyan antinacionalista történeti jogelmélet, ami az elfogulatlan tudományosság színében már a II.világháború előtt leszámolt a nacionalista, a magyarság államalkotó képességét egyedülinek beállító szemlélettel 5 .Mint Mezey Barna is rámutatott 2000-ben megjelent Eckhart Magyar alkotmány-és jogtörténet című könyvéhez írott utószavában: "Az eckharti életműnek számos olyan momentuma volt, mely később beépült a történelmi materializmus szellemében fogant történetírásba.Az első Eckhart-vitában Timon Ákos nacionalista történetfelfogását támadó eckharti nézetet a korszak sovinizmusa elleni harcos fellépésként értékelte a marxista kultúrpolitika."6 S bár Ekchartot keményen támadták az ún.második Eckhart-vitában a jogi karon, fejére olvasva a szellemtörténeti irányzat 7 idealista 1
Source: Jogelméleti Szemle
Author: J. Endre Nagy
Language: Hungarian
Field: Social Sciences
Domain: Social Sciences
Open Access status: diamond
OpenAlex ID: W4407415516