Year: 2024
Type: article
Abstract: A kutatás névtani és történettudományi háttere Veszprém középkori történetében kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott az egyház, a város életének a világi egyházszervezet és a szerzetesség egyaránt fontos szereplője volt.Települési egységeinek döntő hányada egy-egy plébániatemplom vagy apácakolostor körül létesült, ez a körülmény pedig a helynévadásban is nyomot hagyott.Az egyházi helynevek számottevő arányt képviselnek a város középkori helynévállományában: elsősorban a lakott területek neveiben, de építmények, határrészek, domborzati alakulatok elnevezései között is.Az egyházi helynevek csoportja lexikális alapon komplex kategóriaként értelmezhető: beletartoznak az egyházi építményre vagy ezek részeire utaló nevek, az egyházhoz tartozó személyekre és szervezetekre utaló és a templom védőszentjére utaló (patrocíniumi) nevek is (Hoffmann-Rácz-Tóth 2018: 294, Mező 1996: 23-24; a motivációs alapú csoportosítást lásd Bölcskei 2021: 61-62).Mindezek közül a továbbiakban Veszprém patrocíniumi eredetű neveivel foglalkozom.Figyelemreméltó ugyanis, hogy a településrésznevekben (legalábbis az okleveles névhasználat alapján) a templomcím mint a helymegjelölés alapja meghatározó szerepet töltött be.A város nyolc középkori települési egysége közül csupán egy olyan volt, amely nem egyházi intézmény körül jött létre: Sárszegnek nem tudunk középkori plébániatemplomáról (Koppány 1967: 146).Sárszeg a Séd árterében létesült, és kedvezőtlen fekvése, földrajzi adottságai miatt a legkésőbb benépesült területe volt a középkori városnak (Gutheil 2008: 192).Nevét vízfolyásáról, a Veszprém vize itteni szakaszának a nevéről, a Sár-ról kapta (1329
Source: Helynévtörténeti Tanulmányok
Author: Katalin Pelczéder
Language: Hungarian
Subfield: History
Field: Arts and Humanities
Domain: Social Sciences
Open Access status: diamond
OpenAlex ID: W7128360423
